Az 1970-es évek végére egyértelművé vált mind a magyar hadiipari vállalatok, mind az irányító hatóságok számára, hogy a kutatás-fejlesztési erőfeszítéseket néhány ígéretes területre kell koncentrálni: a rádiófelderítési eszközökre, a nukleáris, vegyi felderítő és elektrooptikai műszerekre, a vegyvédelmi és egészségügyi anyagokra, valamint a gépjárműfelépítményekre. 

A fejlődő világbeli megrendelők is az egyedi eszközök és berendezések helyett inkább komplex rendszereket kívántak vásárolni. Ezért szükségessé vált a háttéripar bővítése is a hordozójármüvek, a gépjármű-felépítmények és konténerek területén. 

3 1 A híradástechnikai kísérleti fejlesztés egyik hazai meghatározó cége, az 1950-ben alapított Mechanikai Laboratórium Kísérleti Vállalat (röviden: Mechlabor) az 1970-es években került a figyelem középpontjába. A vállalat a KGST-együttműködé s keretében 1965-ben kapta feladatul a rövidhullámú és ultrarövid-hullámú rádióállomások és rádió iránymérők, a professzionális stúdiómagnetofonok, front- és hadsereg rádióvevők fejlesztését. 

3 2 Ezt követően a Mechlabornál másfél évtized alatt kitűnő fejlesztő mérnöki gárdát sikerült összekovácsolni, amely az FM V szakértőivel közösen kifejlesztette az első magyar rádiózavaró rendszereket. Ezekből 1978-1979-ben mintegy 9,7 millió dollár értékben szállított Jugoszláviának és Iraknak. A hetvenes évek végén a Mechlabornál a gyártmányfejlesztési és műszaki szervezési intézkedések már arra irányultak, hogy a fejlesztéssel párhuzamosan lehessen indítani a gyártást is. 

3 3 1980 júliusában egy korábban elképzelhetetlen nagyságrendű megrendelést nyert el a Mechlabor. A Technika Külkereskedelmi Vállalat (TKV ) közreműködéséve l egy 13,4 millió dollár értékű szerződést kötött az indiai hadsereggel - az „Erdő" fedőnevű rádiózavaró rendszer, az „Inda " fedőnevű rádió felderítő és lehallgató állomás, valamint a „Fenyő" fedőnevű rádió felderítő és lehallgató állomás eladásáról. A Mechlabor fő kooperációs partnerei az FMV , a Híradótechnika Vállalat, a Labor Műszeripari Műve k és a Távközlési Kutatóintézet voltak. (Az üzlet teljes értéke 33,7 millió dollárra rúgott. 3 4 ) A következő két évben Szíriával és Líbiával is sikerült aláírni egy-egy jelentős értékű szerződést. A megrendelők igényeinek kielégítéséhez a szocialista viszonyok között megszokottnál sokkal feszítettebb tempóban kellett dolgoznia a vállalatnak. Nemcsak, hogy a fejlesztőrészlegről rögtön gyártásba kerültek az eszközök, hanem a beszállítóktól érkező részegységeknél számos alkalommal „ráfejlesztéssel" kellett megoldani az illeszkedési '"Kovács 1984. 117-120. o. 31 " ОТ ASZF: Előterjesztés az MSZMP KB Gazdaságpolitikai Bizottsága részére. Javaslat a hadiipari termelés fejlesztési koncepciója irányelveire. 1979. augusztus. MOLM-KS 288. f. 15. cs. 385. ő .e. 3 2 Gács 1985. 17-18. o. 3 3 Uo. 34-35. o. 

3 4 Mechanikai Laboratórium Vállalat: Tájékoztató az indiai szerződésekről. 1980. október 13. Budapest Fővárosi Levéltár (BFL) XXIX. 220/a TÜK 13. d. problémákat. Ekkor jutottak el odáig, hogy a civil, akadémiai kutatóintézetekkel és az egyetemekkel az addigi informális kapcsolatokat formalizálják, azokat aktívan bevonják a fejlesztőmunkába. 

3 5 1982-től egy új partner is bekapcsolódott a fejlesztésekbe: a H M Elektronikai Igazgatósága (H M El). 

3 6 A kiemelkedő kutatás-fejlesztési munkának köszönhetően a következő évtized közepére - a magyar hadiiparban egyedülálló módon - a Mechlabor értékesítésének 90%-át a saját fejlesztésű eszközök tették ki. 

3 7 A magas hozzáadott szellemi érték ellenére a Mechlabor is rá volt szorulva a nyugati technológiaimportra. A fejlesztéshez szükséges speciális műszerek többsége és számos alkatrész ugyanis csak nyugatról volt beszerezhető. Emiatt a vállalat dollár elszámolású külkereskedelmi egyenlege - a tekintélyes harmadik világbeli szállítások ellenére - negatív szaldójú volt például 1980-ban is. Az exportált berendezések tőkés eredetű anyagés alkatrésztartalma 14-77% között mozgott, átlagosan 25%-ot tett ki. 

3 8 A Mechlabor ezért erőfeszítéseket tett a tőkés importalkatrészek legalább részleges kiváltására, ám a teljesen rugalmatlan szocialista partnerekkel ez alig volt megoldható. így két év alatt mindössze 17,7%-ra sikerült mérsékelni az átlagos nyugati alkatrészhányadot. 

3 9 A vállalat az 1980-as években szinte mindvégig képes volt fenntartani expanzióját. Az aktív piaci magatartás jelzi, hogy a Mechlabor 1987-ben a TKV-va l és a H M El-vei egy Elektronikai Marketing Együttműködést hozott létre, amely a különféle szakvásárokon propagálta a vállalat speciális termékeit. A Mechlabor és kooperációs partnerei még 1987- 88-ban is nyerni tudtak az indiai tenderen a Thomson, a Racal, a Telefunken előtt. 

4 0 A látványos sikerek mögött azonban ellentmondások is meghúzódtak, amint az kiderül egy, a Mechlabor négyéves gazdálkodását vizsgáló 1989-es minisztériumi ellenőrzésből. Az 1985-1988-as időszakot tekintve ugyanis a nyereség döntő részét (79%) továbbra is a rubelviszonylatú export adta, 21%-os nyereségrátával. A tőkés piacon a vállalat 4 év alatt hiába ért el mintegy 36,5 millió dollár árbevételt, az állami exportdotáció nélkül (102 millió Ft) ügyletei veszteségesek lettek volna. (Másrészről viszont egy 125 millió forintos egyszeri kiadás rontotta a mérleget: Líbia pótlólag teherautókra szereltette a leszállított rendszereket, a pótmunkát viszont nem volt hajlandó kifizetni.) A negatív nyugati külkereskedelmi szaldóhoz jelentősen hozzájárulhatott, hogy e 4 év alatt a vállalat mintegy 21 millió dollárnyi anyagot, alkatrészt és műszert importált a termeiéKözponti Népi Ellenőrzési Bizottság (KNEB) Fegyveres Szervek Főosztálya: Népi ellenőri jelentés a Mechanikai Laboratórium Vállalatnál végrehajtott vizsgálatról. A védelmi célú kutatások-fejlesztések kezdeményezésének és azok hasznosításának vizsgálata. 1983. március 4. BFL XXIX. 220/a TÜK 14. d. 3 6 A HM El fő profilja ekkoriban a hazai iparvállalatoknál kifejlesztett alapeszközökre épülő rádiófelderítő és -zavarórendszerek tervezése, speciális hardver- és szoftverelemek fejlesztése, rendszerintegrálás, katonai minősítés, oktatás, kiképzés és szaktanácsadás volt. www.hmei.hu 37 Ipari Minisztérium Közgazdasági Főosztály Ellenőrzési Osztálya: Jelentés a Mechanikai Laboratórium Vállalat átfogó felügyeleti ellenőrzéséről. 1989. október. BFL XXIX. 220/a TÜK 14. d. 38 KNEB Fegyveres Szervek Főosztálya: Népi ellenőri jelentés a Mechanikai Laboratórium Vállalatnál folytatott vizsgálatról. 1980. március 28. BFL XXIX. 220/a TÜK 13. d. 39 KNEB Fegyveres Szervek Főosztálya: Népi ellenőri jelentés a Mechanikai Laboratórium Vállalatnál végrehajtott vizsgálatról. A védelmi célú kutatások-fejlesztések kezdeményezésének és azok hasznosításának vizsgálata. 1983. március 4. BFL XXIX. 220/a TÜK 14. d. 4 0 Ipari Minisztérium Közgazdasági Főosztály Ellenőrzési Osztálya: Jelentés a Mechanikai Laboratórium Vállalat átfogó felügyeleti ellenőrzéséről. 1989. október. séhez. Az expanzióhoz ráadásul közel 1 milliárd forint (kb. 20 millió dollár) értékű beruházást végeztek el 1982 és 1989 között, ami civil vállalatok számára elérhetetlen beruházási hányadot jelentett ekkoriban. Az árbevétel növekedés ugyanakkor jelentősen elmaradt a beruházási volumentől: az 3982-es 1,16 milliárd forintról 1988-ra a tervezett 2,3 milliárd helyett csak 1,6 milliárdra nőtt. Jelentős nagyságrendű licenc, illetve knowhow vásárlására az 1980-as években nem került sor a vállalatnál. Ugyanakkor az importtechnológiától való szoros függést mutatja, hogy az említett beruházási összeg mintegy 45%-át a modern nyugati berendezések és műszerek tették ki. 4 1 A termékfejlesztési és exportsiker jtehát nem járt együtt feltétlenül a gazdasági hatékonysággal és nyereségességgel.