A sorozat gyártása 1976 körül indult.
  Felépítésében ezek a magnetofonok a 200-as sorozat  utódjának tekinthetők, függetlenül az időközben kifejlesztett 400-500 típusoktól. A 200-as családdal versenyben a Mechanikai Laboratórium egyik legsikeresebb terméke volt.

A futómű

  Felépítése alapjában véve megegyezik a 200-as készülékekkel. Mechanikai moduljaik kevés kivétellel csereszabatosak. Az új típus részegységei természetesen korszerűbbek.
  Az első példányokon a tekercselőegységek még gyakorlatilag azonosak voltak a 200-asban találhatóval, rövidesen azonban a pofás fékeket szalagfékre cserélték.  A görgők díszgombjai fekete betétet kaptak. A szalagfeszítés érzékelő kar csillapítását súrlódó filcbetéttel oldották meg a légpumpák helyett.
 A nyomó- és terelőgörgő karjának csillapítását sem légpumpák hanem a húzómágnesek elektronikus vezérlése biztosítja. A főmotor kvarcoszcillátor vezérlésű. Ha nem a névleges sebességen forog, egy piros jelzőlámpa figyelmeztet a főtengely közelében a fedőlapon. Később ezt a szolgáltatást már nem építették be. Egy ideig a fedőlemezen még megtalálható volt a furat, de a késői darabokon már elmaradt.
A sebességváltó kapcsoló az első sorozatokon az elektromos fiók elején volt elhelyezve és megegyezett a 300-as család kapcsolójával. Nemsokára azonban a 200-asokon megszokott helyre, a futómű tetejére a két tányér közé került át.
  A számláló a korai példányokon még mechanikus óra volt, de rövidesen hét szegmenses LED kijelzőkkel megvalósított elektronikus számlálóra cserélték.
 Az első széria szürke fekete színkombinációban készült. A felnyitható tető nagyrészt plexiből volt kialakítva. A következő sorozaton már ívesen hajlított alumínium tetőt láthatunk, a közepén plexi ablakkal. Nemsokára a plexi ablak is elmaradt.
  Eleinte a 200-asokhoz hasonló felépítésű üzemmód kapcsolót építettek be, reed patronokkal. Ezek a változatok a nagy méretű fehér vagy fekete gombokról ismerhetők fel. Később kisebb, egyszerűbb felépítésű, nyákba ültethető nyomógombokat alkalmaztak. Ekkor az üzemmód jelzésére szolgáló, a gombokba épített izzókat ledekre cserélték.
  A fejegység mechanikai és elektromos szempontból csereszabatos a 200-as fejegységgel, csak alacsonyabb. A fejek tartószerkezete stabilabb bár a fej magassága csak alátétezéssel állítható. A fejek mechanikailag nem csereszabatosak a 200-asokba szerelt fejekkel.

A hangfrekvenciás áramkörök

 A futómű alatti elektromos fiókban helyezkednek el a tápegység a törlőoszcillátor és az erősítő áramkörei. Az áramkörök sem mechanikailag sem elektromos szempontból nem csereszabatosak a 200-asokkal, de a 300-asokkal (és az 500-asokkal) igen.
 A lejátszó erősítő első 3 fokozata már nem a fejegységnél, hanem a lejátszóerősítő paneljén található.
 A korai darabokban még reed relés kapcsolókkal váltották a korrekciót, az újabbakban a 4066 típusú analóg kapcsoló IC-t találhatunk.
 A korszerűsítés nevében a felvevő és lejátszó erősítőkben "erőlködő" TAA300-asokat TBA820-ra cserélték ^{pic doc}.
A törlő frekvencia 120kHz-re az előmágnesezés 240kHz-re változott.
 A fejek a 300-as típusban található fejekkel megegyeznek, ML gyártmányúak, bár létezett Philips fejes változat is.