STM200 típuscsalád
A 200-as sorozat első darabjai 1967-ben készültek. A család újdonsága volt hogy nem csak az elektronika, hanem a mechanikai egységek is modulrendszerű felépítést követnek. A futómű nagyméretű alumínium alapöntvényébe vezető acélcsapokkal biztosított pozícióba helyezhetők be az alábbi, szintén öntvényekre felépített modulok.Főmotor egység
Bal és jobb tekercselő egység
Bal és jobb szalagterelő egység.
Fejegység
Üzemmód kapcsolóegység
Kiadókulcs és behallgató csatlakozó egység
Lejátszó erősítő első fokozatai
A futómű
A főöntvényre felszerelve találhatjuk meg a szalagsebesség váltó kapcsolót melynek váltása csak a készülék kikapcsolt állapotában lehetséges mivel a kapcsoló elfordítása egy elektromágnessel reteszelt. Ennél a típusnál jelent meg a leeresztő orsó nyomatékszabályzásának szellemes megoldása. A törlőoszcillátor 80kHz-es jelét a bal tekercselő egység szalagfeszítés hatására elmozduló karjára szerelt változó kapacitású kondenzátorra vezetik. A kondenzátor pozíciójától függő kapacitásán keresztül a törlőoszcillátor jelét egy egyenáramú erősítő vezérlésére használják fel. Az erősítő kimenetére egy mágneses erősítő /transzduktor/ csatlakozik. a transzduktor kimenő körében van elhelyezve a bal tekercselő motor. Ez a rendszer biztosítja a stabil /70-80cn/ szalagfeszítő erőt. Érdekesség még a kettős fékrendszer. Stop üzemmódra váltáskor a két oldalon egy-egy fékpofa szorul a fékpalástra, majd néhány másodperc múlva /mikor a szalag mozgása már biztosan megszűnt/ szerepét a nyugalmi fékek veszik át. A futómű vezérlése nagy teljesítményű germánium tranzisztorokkal és légmentesen zárt jelfogókkal van megvalósítva. Ezek a berendezés hátlapjának leemelésével válnak hozzáférhetővé. A készülékbe mechanikus szalagmérő óra került beépítésre. Két skálája 19 és 38 cm/s sebességre másodpercben kalibrálva tünteti fel a nullázás óta elhaladt szalag hosszát. Az üzemmód kapcsoló nyomógombok kialakítása több évtizedig üzembiztos. A légmentesen zárt Reed kontaktusokat a nyomógombok által elmozdított rúdmágnesek kapcsolgatják. A főmotor külső forgórészes szinkronizált ... motor. A motor tengelye egy gumikoronggal csatlakozik a lendkerékhez. A főtengely siklócsapágyban fut. A gyorstekercselés iránya és sebessége egy a motorokkal sorosan kapcsolt nagy teljesítményű huzalpotencióméterrel szabályozható. A korábbi sorozatokban a potencióméter nem körpályás, hanem két darab nagy teljesítményű huzalellenállásból épül fel.
Lehetőség leeresztő orsó forgásirányának megfordítására hogy a mágnesréteggel kifelé feltekercselt szalagok is lejátszhatók legyenek. Egy másik kapcsolóval a szalagfeszítő erő csökkenthető /a tekercselőmotorok tápfeszültségének csökkentésével/ hogy a közhasználatú szalagok is károsodás nélkül használhatók legyenek.
Az íves pályán elmozduló terelőgörgők, a szalagpálya módosító görgő és a nyomógörgő karjának mozgása egy légpumpával van csillapítva.
Az alapkiépítésű STM200 tömege 75kg. A többsávos és vágó változatok még ennél is nehezebbek.
A hangfrekvenciás egységek a lejátszóerősítő első három fokozatának kivételével a zártszelvényből készült állvány lábai között helyezkednek el. Ez alól kivételt képeznek a korai darabok ahol a futómű bal oldalán, a fedőlap felől lehetett bedugaszolni a fiókokat. A kiépítéstől függően 1-3 sorban dugaszolhatóan, árnyékolt dobozokban találhatjuk a felvevő és lejátszó erősítőket, törlőoszcillátort és a tápegység fiókjait.
A lejátszóerősítő első három fokozata a futóművön, a fejegység mögött található árnyékoló dobozba nyert elhelyezést, hogy a fejek gyenge jelét minél rövidebb úton lehessen az erősítőkre vezetni. Ezek a első sorozatoknál germánium tranzisztorokból, a 200B változattól kezdve kis zajú szilícium tranzisztorokból épülnek fel.
A későbbi sorozatokban /STM300-600-700-800/ az előerősítő fokozatok átkerülnek a lejátszóerősítő modulokra. Ez a megoldás kényelmesebb karbantartást, javítást tesz lehetővé, de a jel/zaj viszony szempontjából visszalépést eredményez. Az előerősítő kapcsolása olyan jól bevált, hogy gyakorlatilag változtatás nélkül megtalálhatjuk egészen a 800-as sorozatú készülékekig.
A 200-as erősítőinek kapcsolástechnikájára jellemző hogy több fokozatban is fojtótekercset találunk a kollektorkörben munkaellenállás helyett. /feltételezésem szerint az alkalmazott alacsony ,12V tápfeszültség miatt/. A lejátszófejről az erősítőre transzformátoros csatolást alkalmaztak a tervezők. Szintén transzformátoros csatolású a vonal ki- és bemenet a stúdiókban alkalmazott szabványnak megfelelően.